Szia, kezdő kertész! Valószínűleg már hallottál a komposztálásról, és lehet, hogy a fejedben ez egy olyan misztikus, büdös dolog, amit csak szakállas, permakultúrában edzett guru bácsik csinálnak a kertjük mélyén, háromméteres trágyahalmon ülve. Felejtsd el ezt a képet! A komposztálás valójában a legegyszerűbb, leglustább és leginkább pénztárcabarát dolog, amit a kertedért tehetsz. Sőt, ha már amúgy is főzöl és eszel (feltételezzük, hogy igen), akkor a komposztálást már félig csinálod is, csak eddig kidobtad az aranyat a kukába.
Mi a komposzt, és miért pont neked kell?
A komposzt a természet konyhája, ahol a maradékokból fekete arany lesz. Gondolj rá úgy, mint egy lassú, meleg, humusztermelő bulira, ahol milliárdnyi apró baktérium és gomba falja fel a konyhai hulladékodat, majd visszaadja neked a legcsodálatosabb, tápanyagban gazdag talajjavítót. Ez a „szuperföld” hihetetlenül jól tartja a vizet, tele van élettel, és a növényeid úgy fognak tőle nőni, mintha steroidon lennének.
Miért neked kell? Mert ha elkezdted a kertészkedést, hamar rájössz, hogy a jó minőségű virágföld drága. Nagyon drága. A komposzt ingyenes, hiszen a saját szemetedet reciklálod vele. Arról nem is beszélve, hogy jelentősen csökkented a háztartási hulladékod mennyiségét, amivel megmented a Földet, ami valljuk be, elég menő.
Kezdőként a komposzt a biztosítékod: ha a talajod sz*r (elnézést a kifejezésért), a komposzt garantálja, hogy a növényeid mégis kapnak valami táplálékot, amivel megindulhatnak. Ne stresszelj a tökéletes kerti ágyás miatt, ha van egy jó kupac komposztod, már nyertél.
A zöldek és a barnák háborúja: A tökéletes recept
A komposztálás olyan, mint egy főzés nélküli recept. Két fő összetevőre van szükséged: zöldekre és barnákra. Ez a két frakció állandó harcban áll egymással, de ha megtalálod az egyensúlyt, a komposztod tökéletes lesz. A zöldek a nitrogénben gazdag cuccok: konyhai maradékok (gyümölcs, zöldség), frissen vágott fű, kávézacc, vagy akár használt teafilter. Ezek adják a hőt és a gyors energiát a mikrobáknak.
A barnák a szénben gazdag, száraz anyagok: száraz levelek, aprított kartonpapír (a ragasztószalag nélkül!), fűrészpor, szalma vagy szénmaradék. Ezek adják a komposzt „struktúráját” és a mikroorganizmusok lassú, állandó táplálékát. Ha csak zöldeket adsz hozzá, az egész ragacsos, büdös massza lesz, ami rohad (ez a szigorúan tiltott fázis!).
A nagy ökölszabály: 2/3 barna, 1/3 zöld. Persze, senki nem fogja mérleggel mérni, de vizuálisan arra törekedj, hogy minden vizes, zöld maradékot befedj száraz barnával. Gondolj rá úgy, mint egy rétegelt tortára: vizes hulladék, száraz takaró, vizes hulladék, száraz takaró.
Mit szabad és mit tilos a komposztba dobni?
Itt jön a kritikus rész, mert a komposztáló nem a háziállatod, aki megeszi az összes maradékot. Van egy szigorú „fekete lista”, amit ha megszegsz, az egész kísérleted egy büdös, patkánycsalogató katasztrófába fulladhat. Kezdjük a tiltott dolgokkal: hús, hal, tejtermékek, zsír, olaj és főtt ételek. Ezek vonzzák a rágcsálókat, és büdösek lesznek. Tilos továbbá a macska- és kutyaürülék (egészségügyi kockázat), valamint a beteg növényi részek (nehogy megfertőzzék a jövő évi termést).
Amit viszont bátran dobálhatsz bele, az szinte minden, ami növényi eredetű, és még nem járt a gyomrodban, vagy csak növényi formában. Gyümölcshéjak, zöldségmaradékok, tojáshéj (zúzva!), kávézacc, elszáradt virágok, fűnyesedék, és a már említett kartonpapír.
Külön tipp: ha túl sok konyhai hulladékod van, de nincs elég barna anyagod, ne aggódj! Tegyél félre egy nagy zsák száraz őszi levelet, és használd őket a „barnák” adagjaként egész évben. A levelek ingyen vannak, és tökéletes szénforrások.
A komposztáló tartása: Lélegeztessük a halottakat!
A komposztáló a lustaság és a gondoskodás fura keverékét igényli. Néha hagynod kell békén, máskor viszont szórakoztatnod kell. A legfontosabb, hogy levegőzzön. A komposztáló tartalmának rendszeres megforgatása (legalább kéthetente egyszer) kritikus. Ha nem forgatod, a belső részek elfogyasztják az összes oxigént, és az egész komposzt elindul a rohadás, büdösödés útján. Ez az, amikor a szomszédok elkezdenek furán nézni.
A forgatásra jó a kerti villa vagy egy speciális komposztforgató. Ne ijedj meg, ha a komposzt belseje forró! Ez a hő jelzi, hogy a mikrobák keményen dolgoznak, és a folyamat jól halad. Ha túl száraznak tűnik, locsold meg kicsit, ha túl vizes, adj hozzá több barna anyagot.
Honnan tudod, hogy elkészült? A kész komposzt sötétbarna, morzsás, földszagú (nem büdös!), és már nem tudod felismerni az eredeti összetevőket. Olyan lesz, mint a legjobb minőségű kávézacc. Ez a folyamat a körülményektől függően eltarthat 2 hónaptól akár egy évig is. De ne izgulj, ha nem tökéletes, a növényeid még a félkész, éretlen komposztot is imádni fogják, ha jól beásod a földbe! Csak vágj bele, és a természet elvégzi a többi munkát helyetted.
