Emlékszel még a gimis évekre, amikor órákig lógtatok a suliban, majd otthon még órákat beszéltetek telefonon? Akkoriban a barátság olyan volt, mint a levegővétel, természetes és folyamatos. Felnőttként viszont sokszor azon kapjuk magunkat, hogy hetek óta csak egy emojit küldtünk egymásnak. A karrier, a család és a háztartás háromszögében könnyen háttérbe szorulnak azok a nők, akik valaha a mindent jelentették nekünk. Pedig a jó barátnők nemcsak a lelkünknek tesznek jót, hanem a mentális egészségünk alappillérei is.
Az időhiány nem lehet kifogás a találkozókra
Sokan várnak a tökéletes pillanatra, amikor végre mindenki ráér. Ez a pillanat azonban ritkán jön el magától a sűrű teendők mellett. Be kell látnunk, hogy a barátságra ugyanúgy időt kell szánni, mint egy fontos üzleti megbeszélésre. Ne várjuk meg, amíg véletlenül összefutunk a boltban.
A naptárba beírt fix időpontok csodákra képesek a tapasztalatok szerint. Legyen szó egy havi egyszeri vacsoráról vagy egy közös edzésről, a rendszeresség segít. Ha fix pont a naptárban, nehezebben mondjuk le az utolsó pillanatban.
Néha elég csak egy harmincperces kávézás a munkahelyek között. Nem kell mindig egész estés programban gondolkodni, ha szorít az idő. A lényeg az odafigyelés és a fizikai jelenlét ereje. Ha tényleg fontos a másik, megoldjuk a logisztikát valahogy.
Apró gesztusok amik életben tartják a kapcsolatot
A digitális világban könnyű elfelejteni a valódi törődést. Egy spontán hangüzenet vagy egy vicces mém néha többet ér, mint egy sablonos születésnapi köszöntés. Mutassuk meg a másiknak, hogy gondolunk rá a hétköznapok szürkeségében is. Küldjünk át egy cikket, amiről eszünkbe jutott, vagy egy fotót egy közös emlékről. Ezek az apró szálak szövik át a barátság szövetét hosszú távon.
A figyelmesség nem pénzkérdés, hanem energia és szándék. Ha tudod, hogy nehéz hete van, írj rá egy bátorító üzenetet. Ne várj viszonzást azonnal, hiszen mindenkinek lehetnek sűrűbb időszakai. A lényeg, hogy érezze, nincs egyedül a problémáival.
Tanuljunk meg őszintén és mélyen beszélgetni
A felszínes kérdésekre általában sablonos válaszok érkeznek a beszélgetések során. Merjünk mélyebbre ásni és valódi kérdéseket feltenni a másiknak. Meséljünk a félelmeinkről és a bizonytalanságainkról is, ne csak a sikereinkről.
Az sebezhetőség az, ami igazán összeköti az embereket a nehéz időkben. Amikor megnyílunk a másik előtt, lehetőséget adunk neki is a bizalomra. Nem kell mindig a tökéletes nő képét mutatni a világ felé. A barátnőnk az, aki előtt smink nélkül és sírva is vállalhatjuk magunkat. Ez az őszinteség a hosszú távú kapcsolat záloga.
Figyeljünk oda az aktív hallgatásra is a találkozók során. Ne csak a saját mondandónkat várjuk türelmetlenül, hanem tényleg halljuk meg a másikat. A szemkontaktus és a támogató jelenlét néha többet ér minden tanácsnál.
Kerüljük a kéretlen ítélkezést a barátnőnk döntései felett. Adjunk teret a véleményének, még ha nem is értünk vele egyet. A barátság lényege az elfogadás, nem a megváltoztatás kényszere.
Közös élmények amik összekötnek minket
Semmi sem kovácsol össze jobban két embert, mint az új kalandok. Próbáljatok ki közösen egy olyan hobbit, amiben mindketten kezdők vagytok. Legyen az egy kerámia workshop vagy egy falmászó edzés, a nevetés garantált. A közös bénázásokból születnek a legjobb belső poénok.
Az utazás, még ha csak egy hétvégére is, kiszakít a megszokottból. Ilyenkor van idő a hosszú, éjszakába nyúló világmegváltó beszélgetésekre. Messze az otthoni teendőktől újra felfedezhetitek egymást. Ezek az emlékek fognak átsegíteni a nehezebb időszakokon.
Nem kell nagy dolgokra gondolni, egy közös főzés is élmény lehet. A lényeg, hogy csináljatok valamit aktívan, ne csak a képernyőt nézzétek. Az alkotás öröme felszabadítja a kreatív energiákat. Közben pedig észrevétlenül is mélyül a kapcsolat. Olyan élményeket gyűjtötök, amikről évek múlva is szívesen beszéltek majd.
Engedjük el a mérgező elvárásokat
Sokan esnek abba a hibába, hogy elvárják a barátnőjüktől, hogy mindig elérhető legyen. Meg kell értenünk, hogy mindenki életében vannak különböző prioritások és fázisok. Ne sértődjünk meg, ha nem hív vissza azonnal, vagy ha lemond egy találkozót a gyereke miatt. A rugalmasság és az empátia a felnőtt barátság alapköve. Ha folyton számonkérünk, azzal csak elmarjuk magunktól a másikat. Tanuljuk meg tisztelni a másik határait és idejét.
A féltékenység és a rivalizálás is mérgezheti a kapcsolatot és a hangulatot. Örüljünk őszintén a másik sikereinek, legyen szó előléptetésről vagy boldog párkapcsolatról. A barátnőnk sikere nem a mi kudarcunk, hanem közös öröm. Ha ezt a szemléletet magunkévá tesszük, sokkal harmonikusabb lesz a viszonyunk. A támogató közegben mindketten szárnyalhatunk.
A barátság nem egy statikus állapot, hanem egy folyamatosan változó, gondozást igénylő folyamat. Vannak időszakok, amikor közelebb érezzük magunkat a másikhoz, és vannak természetes távolodások is. A lényeg, hogy ne adjuk fel könnyen a közös múltat a jelen rohanása miatt. Ha befektetjük az energiát, egy olyan szövetséget kapunk, amely egy életen át elkísér minket. Mert végül is, ki más értene meg minket jobban, mint az a nő, aki már annyi mindent látott velünk?
